baner
   Címlap
large small default

Egy perc Magyarország, Tass 

 

 

Az illegális hulladékégetés humán- és környezet-egészségügyi kockázatai

Tass Község területén az utóbbi időben egyre több gondot okoz az illegális hulladékégetés, ennek káros hatásait az Országos Környezetegészségügyi Intézet az alábbi tájékoztatóban foglalta össze.

„A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet 3.pont 4.§ értelmében „ tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezést okoz”.

Ebbe tevékenységi körbe tartozik az illegális hulladékégetés is.

Manapság nagyon sokan a takarékosság jegyében visszaállították a régi kályháikat, és fűtenek szénnel, fával és egyéb tüzelésre alkalmasnak vélt anyagokkal. A tendencia kissé visszafelé fordítja az időt, elfelejtve, hogy ezen anyagok égetésekor keletkező füst igen nagymértékben egészségkárosító lehet.

Manapság szinte áttekinthetetlenül sokféle műanyagot használunk. Műanyag van a ruháinkban, a bútorainkban, a műszaki cikkeinkben, műanyaggal festjük, tapétázzuk falainkat, és műanyaggal csomagolunk. A fahulladékok nagy része különböző gyanta és lakk maradványok mellett faanyagvédő anyagokat – biocidokat – is tartalmazhat, amelyekből a nem tökéletes égés során szintén egészségkárosító anyagok szabadulnak fel. A műanyag zacskók, eldobható műanyag palackok képezik a háztartási hulladék legnagyobb részét. Az előállításukhoz sok energia és nyersanyag szükséges, hogy azután körülbelül 20 percig használjuk őket, majd rögvest a szemétbe dobjuk. A műanyagok hosszú idő alatt bomlanak le a természetben. Ha elégetjük őket, szennyezik a környezetet, és károsíthatják az egészségünket, rákkeltő, bőr- és szemirritációt okozó, a légző- és immunrendszert, és a vérképző szerveket súlyosan károsító vegyületetek szabadulnak fel.

A hulladékok égetésekor egyrészt számolhatunk az anyagi összetételből eredő káros anyag kibocsátással, másrészt azonban figyelembe kell venni a relatíve alacsony égetési hőmérsékletnél keletkező illetve felszabaduló káros melléktermékek jelenlétét is.

A háztartásokban illetve udvaron nyílt térben leggyakrabban elégetett anyagok a következők:

  • műanyag italcsomagolás és egyéb műanyaghulladék
  • textilipari hulladékok
  • import bálás használt ruha (ezt segélyezési céllal gyakran kapják meg szegény családok);
  • műgyantát, műanyagot, festéket tartalmazó farostlemez, rétegelt lemez, bútor és nyílászáró
  • gumiabroncs
  • kábelek
  • kerti hulladékok
  • papír hulladékok

A fenti anyagok égetése során általában keletkezik szén-monoxid, széndioxid, hidrogén-klorid, hidrogén-fluorid illetve számos egyéb, irritáló, maró hatású és rákkeltő szerves anyag. A dioxin, a furán származékok, valamint a füsttel szétszóródó fémek (pl. a kadmium, cink, arzén, higany, nikkel, ólom, króm stb.) az égés során keletkező porral leülepszik a talajra, a növényre, és a tápláléklánc révén bejut az emberi szervezetbe.

PVC (műanyag flakonok, háztartási, gyógyszerészeti, kozmetikai termékek, gyerekjátékok stb.) égetése során szén-monoxid, vinil-klorid, dioxinok, klórozott furánok és sósav gáz képződésével kell számolnunk.

Poliuretán égetésekor sárga füstfelhők jönnek létre, amik hidrogén-cianidot és foszgént tartalmaznak.

Fehérített papír (pizzás dobozok, mélyhűtött ételek dobozai) égetésekor halogénezett szénhidrogének jutnak a légkörbe és ezek a vegyületek leukémiát okozhatnak.

Papír és karton égetésekor a felíratok toxikus fém tartalma szennyezi a környezeti levegőt.

Régi farostlemez hulladékok elégetése során arzén és króm kibocsátással kell számolni.

Kerti hulladékégetés

Egy átlagos kerti tűz, melyben vegyesen égetünk avart, fűnyesedéket és gallyakat, hatalmas légszennyezést okoz. Általában a kerti hulladékkal a mérgező vegyszermaradvány is elég, s nem ritka, hogy a meggyújtott zöldbe műanyag és egyéb háztartási szemét is keveredik, tovább növelve a légszennyező anyagok listáját. Egy svájci tanulmány szerint egy nagyobb kupac avar 6 órás égésével annyi szállópor keletkezik, mint 250 autóbusz 24 órai folyamatos közlekedése során. Az avar égetése során nagy mennyiségben keletkezik szén-monoxid, aeroszol részecskék (PM), nitrogén-oxidok és különféle szénhidrogének (metil-etil-keton, etil-benzol, sztirén, fenol, dibenzo-furán, benz[a]pirén).

Megoldás lehet a komposztálás: Valamennyi kerti hulladék és avar komposztálható. A komposztálás során elkerüljük a hatalmas légszennyezést, értékes humuszhoz, növényi trágyához jutunk. A komposztálás folyamata általában 1 év, de bizonyos növények komposztálása éveket vehet igénybe.”

Kérem, hogy az illegális hulladékégetés megszüntetésével Ön is járuljon hozzá Tasson az egészségesebb környezet biztosításához!

                                                                                          Bálintné dr. Mag Melinda

                                                                                                          jegyző

 

Tisztelt lakosság!

Kiírásra kerültek az Erzsébet-program keretében zajló pályázatok.

    Az Erzsébet-program két alappillére a szociális üdültetés és a gyermektáboroztatás, széles társadalmi rétegeket érintve, többek között a nyugdíjasok, a nagycsaládosok, és a gyermekek számára biztosít kikapcsolódási lehetőséget.

A kiírás és egyéb információk az alábbi linken érhetőek el:

http://erzsebetprogram.hu/palyazatok2015/

  Remélhetőleg minél többen részt tudnak venni a programban.

 

                                         Németh Gábor

                                         polgármester

 
 
Tájékoztató a pálinkafőzés szabályainak változásáról
 
A Magyar Közlöny MK 161/2014. évi számában 2014. november 26-án kihirdetett, az egyes adótörvények és azokkal összefüggő más törvények, valamint a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló 2010. évi CXXII. törvény módosításáról szóló 2014. évi LXXIV. törvény alapján módosulnak a jövedéki adóról és jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló 2003. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: Jöt.) egyes rendelkezései.
 
A Jöt. módosításának célja az Európai Uniós szabályokkal kapcsolatos harmonizációnak való megfelelés.
 
A magánfőzésre és a bérfőzésre vonatkozó szabályok 2015. január 1-jétől jelentős mértékben megváltoztak. Magánfőzésnek továbbra is a párlatnak a magánfőző lakóhelyén vagy gyümölcsöse helyén használható, legfeljebb 100 liter űrtartalmú, párlat-előállítás céljára kialakított desztillálóberendezésen a magánfőző által végzett előállítása minősül, de évente legfeljebb 50 liter mennyiségig.
 
2015. évtől a magánfőző desztillálóberendezésének bejelentésével kapcsolatban és a magánfőzésnél az adóbevallással és az adó megfizetésével kapcsolatos eljárásban a lakóhely szerinti önkormányzati adóhatóság - tassi lakosok esetében a Tassi Polgármesteri Hivatal adóügyi ügyintézője - jár el. [Jöt. 5. § (9) bekezdés]
 
A magánfőzésben előállított párlat adója évi 1000 forint, melyet a magánfőzőnek kell megfizetnie, amely a magánfőző lakóhelye szerinti önkormányzatnak a bevétele. A magánfőzőnek az előállított magánfőzött párlat utáni adóbevallási és adófizetési kötelezettségét a tárgyévet követő év január 15-ig  kell teljesítenie a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz. Ha a magánfőző nem állított elő tárgyévben magánfőzött párlatot, akkor nem keletkezik tárgyévre vonatkozóan adóbevallási kötelezettsége. [Jöt. 3. § (3) bekezdés, 5. § (9) bekezdés, 64. § (6) bekezdés, 67/A. § (4) bekezdés]
  
Fontos változás, hogy 2015. január 1-jétől a magánfőző a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzést az azt követő 15 napon belül köteles bejelenteni a lakóhelye szerinti önkormányzati adóhatósághoz. E tulajdonszerzés nem engedélyköteles. A bejelentésben meg kell adni a nevét, lakcímét, adóazonosító jelét, a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzés időpontját, a desztillálóberendezés űrtartalmát és tárolásának, használatának helyét, ha az eltér a magánfőző lakcímétől. A magánfőző köteles megőrizni és hatósági ellenőrzéskor bemutatni a desztillálóberendezés feletti jogszerű tulajdonszerzést igazoló iratot. [Jöt. 67/A. § (1) bekezdés]
Ha 2015. január 1-jét megelőzően történt a magánfőzésre szolgáló desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzés, akkor a magánfőzőnek 2015. január 15-ig kell megtennie a bejelentést. [Jöt. 5. § (9) bekezdés, 67/A. § (1)-(3) bekezdései, 128/K. § (1) bekezdés]
 
Az önkormányzati adóhatóság a desztillálóberendezés feletti tulajdonszerzésről szóló magánfőzői bejelentésről, valamint a magánfőző adóbevallásáról értesíti a vámhatóságot és a bejelentéssel, bevallással érintett másik önkormányzati adóhatóságot. [Jöt. 67/A. § (5) bekezdés]
 
A bérfőzésben előállított párlat után is - 2014. december 31. napjával - megszűnik az eddig 50 liter mennyiségig biztosított „0" forintos adómérték. 2015. január 1-jétől a szeszfőzdében bérfőzés keretében, a bérfőzető alapanyagából előállított párlat adója egy bérfőzető részére évente legfeljebb 50 liter mennyiségig 167.000 forint (1 liter 50 térfogatszázalék alkoholtartalmú párlatra vetítve 835 forint), az 50 litert meghaladó mennyiségre 333.385 forint (1 liter 50 térfogatszázalék alkoholtartalmú párlatra vetítve 1667 forint). [Jöt. 64. § (3) bekezdés]
 
Fontos változás, hogy 2015. évben az önkormányzatnak fizetendő évi 1.000 forintos átalányadó ellenében 50 liter tiszta szesz, azaz 100 liter 50 térfogat százalékos alkoholtartalmú párlat állítható elő magánfőzésben. A saját fogyasztás céljából előállított magánfőzött párlat adómentessége 2015. január 1-jétől megszűnik, és amennyiben tárgyévben a magánfőző állít elő párlatot, 1000 forint/év átalányadó-fizetési kötelezettsége keletkezik.
Tehát, aki jelenleg tassi lakos és 2015. január 1-jét megelőzően magánfőzéshez használt desztilláló berendezést vásárolt, bejelentést kell tenni a Tassi Polgármesteri Hivatalnál. 
Erre a célra szolgáló nyomtatvány Tass Község honlapjáról, a www.tass.hu letölthető, továbbá a Tassi Polgármesteri Hivatal adóügyi ügyintézőjénél (Szigetfű Edina) beszerezhető.
 
A bejelentésben a nevet, lakcímét, adóazonosító jelet, a tulajdonszerzés időpontját és a desztilláló-berendezés űrtartalmát kell megadni, továbbá a berendezés tárolásának, használatának helyét is, ha az eltér a magánfőző lakcímétől. Egy desztilláló-berendezés több személy közös tulajdonát is képezheti, ilyenkor a tulajdonosok választása szerint kell bármelyikük lakóhelye szerinti önkormányzathoz megtenni a bejelentést. Az adott önkormányzat értesíti e bejelentésről a többi érintett hatóságot/adóhatóságot.
 
A magánfőzés utáni adóbevallást évente egyszer (első esetben a 2015. évi adóévről 2016. január 15-ig), az átalányadó-fizetési kötelezettséggel együtt, a tárgyévet követő év január 15-ig kell megtenni, illetve teljesíteni a lakóhely szerinti önkormányzati adóhatósághoz.
 
Felhívjuk Tisztelt Ügyfeleink figyelmét arra, hogy a bejelentés elmulasztása mulasztási bírság megállapítását vonhatja maga után, ennek mértéke akár 200 ezer forintig is terjedhet. [Art. 172. § (1) bekezdés]
 
Köszönjük, hogy tájékoztatónkat elolvasta és bejelentési kötelezettségét időben teljesíti.  
 
 
Tass, 2015. január 12. 
                                                                                          Bálintné dr. Mag Melinda
                                                                                                       jegyző
 
 
 

 

 

 
 
Információk a 2014. évi lakossági energiahatékonysági pályázatokról
 
A fűtéskorszerűsítés, kazáncsere támogatására kiírt pályázat legfontosabb részletei ezen a linken találhatók
 
A háztartási nagygépek  (hűtő és fagyasztógép) cseréjét támogató pályázat szeptember 25-én, a külső nyílászárók cseréjére vonatkozó pályázat szeptember 29-én jelenik meg. Ezekről a pályázatokról ezen az oldalon találhatók információk.
 
 

 
 

A "Közszolgálati tisztviselőkről szóló" 2011. évi CXCIX. törvény 45. § (1) bekezdése alapján 
pályázatot hirdet Tass Község Jegyzője Adóügyi ügyintéző munkakör betöltésére. 
 
 

A FÖLDHASZNÁLAT BEJELENTÉSE. MI A TEENDŐ?