|
Tass Bács-Kiskun megye északi határánál, a Csepel-sziget déli csücskével szemben lévő község.
Nevét Árpád fejedelem unokájáról kapta. A tass szó ótörök eredetű, és kősziklát jelent.
A honfoglalást követően István király birtoka volt, később a Veszprém-völgyi apácáknak adományozta. Egy 1109-es oklevélből azt is tudjuk, hogy a királyi asztal körül szolgáló tárnokok és étekhordók faluja volt a Duna-parti település.
Tass a reformáció kezdetén kálvinista hitre tért. 1628-tól már volt papja, és első templomuk 1644-ben épült fel. A ma is látható eklektikus istenháza már a harmadik, amely 1886 és 1888 között készült el, Benkó Károly építész tervei szerint.
A helytörténészek a jeles esemény között említik, amikor az úgynevezett nemes kastélyban Liszt Ferenc vendégeskedett. Itt tartották 1909-ben a nagy hadgyakorlatot, amelyet a trónörökös Ferenc Ferdinánd vezényelt le.
A falu szülötte Földváry Gábor az első Nemzeti Színház és a Budapesti Vakok Intézetének építtetője. Sokat tartózkodott tassi birtokán a Mezőgazdasági Múzeum és a Földtani Intézet megteremtője, a két világháború közötti földművelésügyi miniszter, Darányi Ignác. Kisebb-nagyobb megszakításokkal tassi kúriájában élt és alkotta tudományos műveit a XX. század egyik legnagyobb történésze Hóman Bálint, akinek hamvait a tassi református temetőben helyezték végső nyugalomra.
|
|
|
|
|
Történet
